Sokaig gondolkodtam, hogy megirjam e ezt a post-t vagy ne, mivel szamomra oly kedvelt etteremrol van szo. De mas etterem ajanlatok kozott talaltam ra olyan kritikakra, melyek teljesen megegyeztek az en velemenyemmel.

Amikor megnyilt imadtam, az etelek finomak voltak, otletesek, sok olyan dolog aminek nem allnek neki csak ugy otthon. Szerettem ide jarni, jo volt a hangulat, es jol is lehetett lakni az adagokbol. Mivel kulfoldon eltem majdnem egy evig nem voltam itt, es nagy orommel vittem el a baratomat es meg 2 ismerosomet a Pastramiba. Mindig jo volt a hangulat, a szemelyzet nagyon laza es csaladbarat. Nezhettuk, hogy foznek a szakacsok. Tenyleg kellemes volt a kornyezet, es finomak, jo minoseguek az etelek.

Ures volt az etterem, pedig del volt,, ezt nagyon furcsaltam mert idaig amikor ott voltam mindig tele volt... aztan jott az etlap. Meg mindig Lasagna es paradicsomos gnocchi, es gombas risotto.... persze ezek az etelek finomak es jok, de ezen mar tul kene lepni, mert igazabol egy fozni alig tudo ember is egyszeruen osszeut egy ilyen ebedet. Lassan valasztunk, ugy igazabol egyik etel se mozgatja meg nagyon a fantaziamat. Aztan maga az etelek se nagyon dobtak fel a hangulatunkat. Eloetelenek tavaszi tekercs, illetve sutoben sult rakott gombas valami..nem nagyon tudjuk megmondani, hogy mi. Nagyjabol a "mindent bele" megmaradt konyhai hulladekok osszefozve, se ize, se szine. A tekercs pedig igazabol szinte csak a tesztabol allt, toltelek izet nem nagyon tudom leirni mert nem nagyon volt neki. A talalas is olyan, mintha eppen egy tanulo szakacs probalgatna az otleteit. Korriander hegyek....

Jottek a foetelek. , nem gyoztuk oket cserelgetni, mert valahogy senkinek nem izlett a sajatja. A tzatziki annyira folyos volt, hogy majdnem lekuszott a tanyeromrol, a pastrami szendvicsben a hus szinte ko kemenyre volt megsutve, mindenhez korrinader volt..de MINDENHEZ..mar azt a latszatott keltette, hogy valoszinuleg annyit kaptak belole, hogy meg kell szabadulni a fuszernovenytol kulonben rajtuk marad. Talan az egyetlen dolog amit sikerult eltalalniuk az a koret, a polenta volt. En bosszankodtam, hogy miert is rangattam ide harom embert. Masreszt szakacskent ugy gondoltam,hogy felnezhetek ezekre az emberekre, de "kukta" koromban is jobbakat foztem. Olyan erzest keltett, mintha ki lenne egve a csapat es csak a hirnevebol elne. Szinte minimalis volt az etelekbe belefektetett munka vagy szenvedely. A legrosszabb az egeszben, hogy ezert nagyon sok penzt hagytunk ott, es nem nagyon elegitette ki az etvagyunkat.